Koronavirus idején

Sokat gondolkoztam, hogy megosszam-e ezt az írást. Utolag visszagondolva felelötlenségnek tünik, de március 12-én kiutaztam Mauritiusra. Régi vágyam volt, az idöbe is belefért, és nem tünt túl kockázatosnak, jártak a gépek és Mauritiuson nem volt egy covid eset sem. A helyszín csodaszép, láttam monszunesöt szikrázó napsütést és magát a paradicsomot, egzotikumot. Pár napig tartott az idill. Megjelent az elsö eset és a helyi kormány azonnal lépett. Mindent lezárt és kijárási tilalmat vezetett be. Itt vagyunk és a partra sem lehet lemenni nemhogy szörfözni... Nem panaszkodom, hiszen a kertben van medence, 27 fok van, néha esik néha süt a nap. Elöször úgy gondoltam, ez vicces és a legjobb ha itt ragadunk. Mostanra azonban nem vidám, hogy azt se tudjuk, hogyan érünk haza, annak ellenére, hogy van repülöjegyünk, és ezt a járatot még nem törölték. Az Air France elérhetetlen. Ez érthetetlen.
Figyelem a hazai híreket, azt hiszen lesz még rosszabb.