Hydrofoil

Tavaly őszre érkezett meg a Mantafoils hydrofoil szkegem, amit félve tettem először a deszkámba. Azóta többször mentem már vele és a tegnapi, a hatodik alkalom hozta az áttörést. Eddig nagyon kellett koncentrálni, és nagyon fárasztónak tűnt az egész. Vasárnap viszont egyenletes keleti szél volt Fonyódon, kis fodrokkal, ideális volt szlalom cuccra és HYDROFOILra. 8nm és szlalom deszka is mehetett volna, de én 6.3-mal és foil-lal mentem. A tapasztalat? Hamarabb megsiklottam a kisebb vitorlával mint Szabi a 8nm-rel. Érdekes módon, amikor viszont ő is rendesen siklott, akkor én lassabb voltam. Persze ez annak köszönhető, hogy még nem tudom a vitorlát ideálisan tartani. Viszont a deszka magasságszabályzása már nagyon megy, több száz métert is tudok magasan menni, és lényegében végig siklom, csak néha érintem a vízfelszínt. Érdekes, süvít, huhog, a vitorla kicsit prelleg, alig kell a trapézra terhelni. Szerencsére a víz olyan mély hogy partig lehet csúszni, nem akadok fenn, pedig 92cm a mast! Legközelebb rámegyek a jibe-re :).

Hydrofoil 2.

Magam is meglepődtem, hogy szinte ahogy megérkezett, már ki is tudtam próbálni az új játékszert. Aggódtam, hogy a 106 literes szlalomdeszka egyáltalán elég-e nekem gyenge szélben, de ezzel nem volt gond, egész stabilan állok rajta szél nélkül is. Szóval szombatra jeleztek egy kis D-DNY-i szelet Bélatelepre, ami be is jött. A víz tükör sima volt, néha fodrozódott egy picit. Összeszereltem, 6.3-as vitorlát húztam és bementem. 

Fejjel lefelé kell vinni, mert elég nagy, és még a vízben sem lehet megfordítani mert kb. derékig érő vízben is leér. Jó hely ez a Bélatelep, kb. 50-100m-re a parttól már elég mély a víz, és ebben a szélben ki-be lehet szörfözni, nincs para, hogy leérne a szkeg. A vitorlát évek óta nem húztam fel, de most a gyenge szél miatt kellett a kötél. A nagy szkeg nem zavar, elég jól lehet vele szél felé menni :). De a lényeg, hogy a pöffökben bepumpálva elég hamar sikerült felemelkedni, amit kb. azonnal ordas nagy esés követett az első 5-6 alkalommal. Ebből az elsők lee irányban, a többi luvban. A tapasztalat, hogy rossz terhelésre kiemelkedés után a deszka élére állva is elborul az egész cucc. 

Kicsit átgondoltam és finomabban adagolva a szélerőt, próbáltam fokozatosan gyorsulni. Elég hamar jön az a fázis, hogy a deszka körül megszűnnek a fodrok, levegősen megy a deszka, de az alja odacsapódik sokszor a vízhez. Ez még nem a kiemelkedős rész, viszont elég stabil. Rendesen a deszka szélét kell terhelni, mint szlalomnál. Innen a hátulját terhelve könnyen felemelhető a deszka, és ilyenkor elég hirtelen, elég magasra kerül a cucc. Félelmetes és csendes. Ahogy Horesz fogalmazott, olyan, mint a repülő szőnyeg. Boldogságra nincs sok idő, mert koncentrálni kell a terhelésre, de ha nem mocorogtam és nem változott a tempó, akkor elég stabil. Szerintem 50-100 métereket sikerült így mennem párszor. Trapéz nem kell, könnyű tartani a vitorlát, a jégszörfözésre hasonlít akkor, amikor szél nélkül is csúszik a cucc.

Legalább akkora izgalom "leszállni" mint fel, azaz ha a sebességet túl gyorsan csökkentem, akkor durván beleáll a deszka orra a vízbe, amitől nem kell zakózni, csak jó ha számít rá az ember. Néha sikerült szépen landolni, és ez megnyugtató. Többnyire azonban eséssel végződött a szárnyalás, ilyenkor a deszka mindig élére áll és a hydrofoil szkeg szárnya felfelé mered. Ijesztő. Kb. 2-3 órát voltam benn, elsőnek pont jó volt, folytatás hamarosan.

Ui: wasserstartnál, mert az is volt ám, elég könnyű belerúgni a szkegbe, erre vigyázni kell, de pl rá lehet állni a foilra és így nem kell a mentőmellény :)

Fotók, videók majd legközelebb, mert messze a parttól próbálkoztam.